Fényes Elek tudományos munkássága, életműve publikus, önfeláldozó, hazánknak szentelt élete viszont kevésbé ismert. 1998-ban további kegyeleti kutatást kezdeményeztünk, melynek sikerét mindvégig hátráltatta a hiányos iratanyag. Évkönyvünk és cikkünk Internetre került. Így értesült kutatási nehézségeinkről a Kaliforniában élő Fényes Michael Elek. Egyetlen E-mail váltással megküldte iskolánk részére a hiányzó ősi címert, és családja leágazási rajzát. Fényes Michael Elek névadónk testvérének: Károlynak az egyenesági leszármazottja.

Hasonló módon ismertük meg Fényes Andrást és Lorándot. II. László ősük Fényes Elek unokaöccse volt. Önzetlen segítségükkel  megismerhettük a család 100 esztendővel korábbi történetét (bár a Fényes név 1253-tól  Árpád-kori okmányokban már szerepelt),  s a csokalyi ág tagjait – napjainkig.

A család  harccal  és munkával egyaránt a Haza felemelkedését szolgálta.   Erre   utal  az első,    ősi címerben ábrázolt  (jobbjában kardot, baljában három búzakalászt tartó)  páncélos vitéz . Kivételes képességeiket jelzi, hogy alig 5 esztendő alatt két uralkodó  -  háromszor  -  is  kitüntette őket:

1631-ben II. Ferdinánd király,
1633-ban I. Rákóczi György fejedelem,
1635-ben ismét II. Ferdinánd király.

A Fényes család tagjai – kivétel nélkül – igen magas iskolai végzettséggel rendelkeztek, jogi és bölcsészeti  ismereteiket,  tehetségüket a közigazgatásban, a tudományok ,  a művészetek terén kamatoztatták.

Az 1848-49-es forradalmi ifjak Fényes Eleket „magyar Marat-nak” nevezték, csodálták kristálytiszta  gondolatait, logikáját. A szabadságharc idején névadónk még boldog házasságban  élt Eitel Zsófiával; gyermekeik: Klementina, Mária és Gyula (1833-1878). A szabadságharc leverése,  Haynau rémuralma megtörte Fényes Elek és családja életét. Vagyonát elvesztette,  barátai és  tudóstársai  magára  hagyták.  

A csokalyi   árkádos-boltozatos  ősi kastély  helyett  Újpesten, a Tavasz u. 34. szám alatti házban  - kegyetlen és méltatlan körülmények között kellett élnie. Itt hunyt el 1876. július 23-án. Mády Lajos református esperes temette el az újpesti (régi)  temetőben. Sírját 1910-ben megtalálni  már nem lehetett, a régi temető felszámolása  során  hamvait jeltelen közös sírba helyezték    Megyeren (mely fölött ma benzinkút áll).

Fényes Elek megkésett ünneplése: 2003. szeptember 7-ei szoboravatása Csokalyon az utókor teendőinek kérdését is felveti. Együtt ünnepelt Csokaly lakossága a Partiumi Fényes-bizottsággal, a szobor költségeit   Nemzeti Kulturális Örökség  Minisztériumunk finanszírozta, s  most lerótta kegyeletét a Központi Statisztikai Hivatal több munkatársa is.  Fényes Elek sírja helyett e szép szobornál  tettük és tehetjük le a tisztelet virágait iskolánk nevében.